2024. november 23., szombat
Kelemen névnapja
Kelemen névnapja
Magyarország legrégebbi és legismertebb gyógyfürdője a római korból származó emlékek szerint több mint 2000 éves múlttal büszkélkedhet, méltán Hévíz fő nevezetessége. A Hévizi-tó a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű meleg gyógyvizű tó, mely a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava. A tó 4,4 hektár nagyságú, 38 m forrásmélységű, melyet kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplál. A tó vize 72 órán belül teljesen kicserélődik, köszönhetően a forrás bőséges vízhozamának.
A hévízi tó vízének hőmérséklete télen 23-25 °C, nyáron elérheti a 33-36 °C-ot is, a tó vize állandó mozgásban van. Egyrészt balról jobbra forog lassan, másrészt pedig alulról felfelé, mivel a meleg víz állandóan felfelé tart, a hideg pedig süllyed le, ezen áramlásoknak köszönhetően egyfajta masszírozó hatást éreznek a fürdőzők. Magyarországon, és talán az egész világon egyedülálló látványt nyújt télen, amikor a kicsapódó gőzből párasapka képződik a tó felszínén. Ez a „sapka” gátolja a víz lehűlését, ugyanakkor egy természetes inhalatorium is kialakul.
A hévízi tó legkülönlegesebb növényei a tündérrózsák. Richard Bright angol orvos-utazó is megemlékezik már a különleges virágokról 1815-ből származó könyvében. A tóban a fehér tündérrózsa az őshonos, azonban mára ez a faj már csak a kifolyóra szorult.. Az 1800-as évek végén több kísérletet is tettek különféle tündérrózsafajok megtelepítésére, melyek közül az indiai vörös tündérrózsa meghonosítása zárult sikerrel közönhetően Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanárának.Ez növény igazi jelképévé vált a városnak, ma már több színvariációját is láthatjuk a tóban és a kifolyón.
Hévíz egregyi városrésze a gasztronómiáról nevezetes. A város központjától egy kellemes 25 perces sétával érhetünk ki a borospincékhez. Útközben elhaladnak a Jézus szíve templom mellett a Zrínyi utca végén, vagy útba ejthetik a római kori ásatásokat az Attila utca végén. A fürdézés után megismerkedhetünk a magyar gasztronomiával a hangulatos szőlősorok között épült borozók és éttermekben. A hagyományos magyar konyha mellett nemzetközi konyhák ételeit is megkóstolhatják a vendégek az éttermek nyitott teraszain, vagy a hangulatos borospincékben, akár élőzene kiséretével.
A Dombföldi utcán a pincék között tovább sétálva elérünk az Árpád-kori templomhoz, ami Hévíz egyik legszebb épített öröksége, mely a város legrégebbi múlttal rendelkező temploma a XIII. századból. A templom építésének pontos ideje nem ismert, a történészek szerint a 13. század közepe körül építették, írásos emlékek1341-ben említik először. Az épület a 16-17. században erősen megsérült, később a barokk korban, 1731-ben renoválták. Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és küldős díszítő festéseket, a hajómagasítást, és pótolták a boltozatokat is. A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt. Az újjáépítés után újra szentelték, és az új védőszentje Szent Magdolna lett.
A dr. Schulhof Vilmos sétány a Hévízi Tófürdő körüli park része. Nevét egy Hévízen tevékenykedő fürdőorvosról kapta, aki sokat tett a helyi orvosi színvonal fejlesztéséért, és hozzá köthető az első szanatórium felépítése. A platán fákkal beárnyékolt, padokkal szegélyezett sétány egyik oldalán a hévízi tó, másik oldalán a Szent András Reumakórház történelmi épületei tárulnak elénk. Az itt álló épületek az 1870-es években épültek, majd az 1900-as évek elején alakították át őket magánházakká. Mindegyik háznak egyaránt külön története van.
György-ház: A Festetics család által kialakított "Újtelep" északi részén épült szecessziós stílusban. Nevét Festetics Györgyről kapta. Jelenleg a Reumakórház egyik épülete.
Rákóczi-ház: Nevét II. Rákóczi Ferencről kapta, mivel 1863-ban épült az épület, és éppen ebben az évben szállították haza Rákóczi hamvait Törökországból. Jelenleg szintén a Reumakórház egyik épülete.
Ella-villa: Nevét Festetics Tasziló lányáról, Karola Elláról kapta. Jelenleg ez az épület is a Reumakórház része.
Dél felé haladva elérkezünk a következő épülethez, ami étterem és díszterem. Itt volt a Festetics birtok határa, ez volt az első kőből készült ház. Az 1860-as évek elején építették a fürdővendégek elszállásolására. Napjainkban a Reumakórház díszterme található itt.
Ferenc József-ház: Nevét abból az alkalomból kapta, hogy a ház átadásának évében emelte hercegi rangra Ferenc József a ház építtetőjét, Festetics (II.)Taszilót. Az épület ma szintén a Reumakórház épülete.
Hetes Ház: Az épületet 1870-71-ben építették Lonkay Ferenc uradalmi építész tervei alapján. Az "Újtelep" része volt, ahol sorszámozással jelölték meg a házakat, így maradt meg ez a név. Jelenleg szállodaként funkcionál.
Deák-ház: Eredetileg Tasziló-villának hívták, de Festetics(II.) Tasziló halála után átnevezték, és Deák Ferencről kapta az új nevét
A városban történő tartozkodásunk során érdemes kilátogatni a termelői piacra is. A régi idők hangulatát idézve kedden, csütörtökön és szombaton a hévízi nagyparkoló mögötti terület árusokkal telik meg. Alkalmanként autentikus zenék kíséretében méztermelők, savanyúság- és gyümölcslé készítők, sajt- és zöldségárusok termékeivel találkozhat a látogató. A friss kenyeret, kolbászokat, a házilag készített süteményeket és tehéntejet akár meg is kóstolhatjuk vásárlás előtt. A finom áruk mellett mesteremberek árulják portékáikat, helyben vásárolhatunk cserépedényeket, kosarakat vagy akár kézi készítésű szappanokat.
Héviz kedvenc uticélja volt a magyar irodalom kiemelkedő alakjainak is. Móricz Zsigmond, Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel is a környék nagy rajongói voltak, így gyakran visszajártak egy sétára, egy jó borra, illetve gyakran megfürödtek a gyógyvízben. Több versben is megemlítették Hévíz városát, írtak a Balaton semmihez sem fogható gyönyörűségéről. A város hálája jeléül mellszobrokkal tiszteleg az írók előtt, melyek a Hévízi tó mellett elterülő parkban kaptak helyet.
Héviz legnagyobb temploma a Szentlélek római katolikus templom, mely 1000 fős befogadására is képes.Alapkövét 1996 májusában helyezte el Szendi József akkori püspök. Az épület Bocskai János építész tervei alapján készült. A templom hét tornya - melyek a Szentlélek hét ajándékát jelképezik - már messziről útbaigazítja a városba látogatókat. A templombelsőben a hagyomány és a modern építészet ötvöződik, melyet a faborítás hangsúlyoz. Jó akusztikája miatt kiválóan alkalmas orgonahangversenyek, koncertek megtartására is. A szentély falán található kereszt torzó 200 éves műkincs, mely korábban adományként került a templomba Az oltár bal oldalán lévő bronz Krisztus szobor, valamint a jobb oldalon álló Magyarok Nagyasszonya bronz szobor Marton László munkája. A tornyokban négy harang található, azonban statikai okok miatt a legmagasabb toronyban nem helyeztek el harangot.
A borozósor felé vezető úton láthatjuk a sokak által „zöld templomnak” is nevezett egregyi Jézus Szíve Templom. A templomot Bocskai János építész tervei alapján építették. A harangtorony a 20. század elején, a templomhajó 1994-95-ben épült fel. A harangtorony eredetileg kétszintes volt, 1905-ben építették. a harmadik szintet 1937-ben építették hozzá. A torony neoromán stílusban épült, ablakai ikerablakok, benne kis és nagy harang is található. A kisharangot Mária Magdolna tiszteletére öntötték 1905-ben. A nagyharangot pedig hősi halottaik emlékére öntette az Egregyi község 1937-ben. A templomhajót 1994-ben kezdték el építeni Bocskai János tervei alapján. Majd Dr. Ladocsi Gáspár dandártábornok, tábori püspök szentelte fel 1995. április 22-én. A templomot Fradi templomnak is nevezik, mivel a Ferencvárosi Torna Club jelentős támogatást nyújtott az építéshez. A klubbal való szoros kapcsolatot jelzik a belső kialakításban a fehér és zöldszínek, valamint a kis emléksarok.
A Református - evangélikus templom a Helikon utcában várja híveit. A templomot a református és az evangélikus felekezet egyaránt használja istentiszteletek, illetve gyülekezeti alkalmak lebonyolítására. A református templom alapkövét 1997. június 21-én tették le. A kész templomot Dr. Harmati Béla evangélikus, és Dr. Márkus Mihály református püspökök szentelték fel. A toronyban lévő harang nyitott boltív alatt helyezkedik el, Borsos Károly családjával együtt adományozta a templomnak.
A kerub oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány. A Héviz voros hivatalos címerében is megtalálható állatok vedik a Tófürdő főbejáratát, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek. A két kerub nagyon hasonlít a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket legenda szerint a Festetics család. A legenda szerint, ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs a szívében szerelem, akkor kerubok megszólalnak. Egy másik legenda szerint viszont nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból.
