2024. november 23., szombat
Kelemen névnapja
Kelemen névnapja
A Balaton-felvidék tanúhegyei mindig is vonzották a kirándulókat, csodálatos panoráma a Balatonra, a hegyek közt megbúvó csendes kis falvak, szőlők és pincészetek sora biztosítja, hogy kellemesen tudjuk eltölteni szabadidőnket. Az éhes utazó most a kövek-sziklák köré csoportosítva mutat be néhány látnivalót. Gasztronómiai szempontból sem elhanyagolható a térség, Köveskálon található két kiemelkedő szinvonalú étterem, a MI A KŐ és Kővirág (elérhetőségük megtalálható lentebb, GasztroTippünkben).
A Szentbékkállai Kőtenger a Balaton-felvidéket jellemző kősziklák jellegzetes formavilágát leglátványosabb módon mutatja be látogatói számára. A Pannon tenger homokját, a vulkáni utóműködésnek köszönhetően feltörő hévizes források ragasztóként tömörítették óriási sziklákká, a sziklákat pedig az elkövetkező korok természeti erői formálták olyan monumentális megjelenésűvé, ahogyan most láthatjuk azokat a kőtengerben. A kőtenger központi részén található jellegzetes kőhalom részét képezi az Ingókő is. Ez a kupac tetején egy óriási kőtábla, melyet megfelelő ritmusban ugrálva könnyen megmozdíthatnak a kirándulók a magasban, ezzel félelmetes látványt keltve.
Megközelíteni a Köveskál és Káptalantóti közötti főútról lehet, Szentbékkálla irányában. A főút felől a falu túlsó végén táblák jelzik a Kőtengert. Látogatása ingyenes, autóval a Kőtenger aljánál parkolni is tudunk.
Az egyedülálló látványt nyújtó orgonasípok a Tapolca és Szigliget közötti főútról Raposkánál letérve közelíthetők meg legkönnyebben, a kijelölt tanösvényen keresztül.
A vulkáni működés közben feltörő láva szétterült a tengeri üledéken és a lávaömlések szélei a gyors lehűlés miatt sokszögletű oszlopokká váltak szét a függőleges törésvonalak mentén, akárcsak a Hegyestű esetében. Ennek köszönhetjük a ma látható, akár 30-40 méteres magasságba is emelkedő orgonasípszerű bazaltképződményeket. A bazaltorgonákat kőzsákoknak is nevezik, hiszen a kúpok úgy néznek ki, mint a jól megtömött zsákok.
A túrútvonalon nem csak a bazaltorgonákat érdemes megnézni, ugyanis a 415m-es Szent György-hegy tetején pazar kilátás nyílik a környező hegyekre és a Balatonra.
A Hegyestű a Káli-medence kapujában, Zánka és Monoszló között található. A 337 méter magas képződmény tulajdonképpen egy bazalt vulkán belseje, mely látványosság hazánkban egyedülálló, európai viszonylatban is ritkaságnak számít. A 8 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán északi fele a bányászati tevékenységnek köszönhetően eltűnt. A visszamaradt 50 m magas bányafal megmutatja a kúp alakú hegy belsejét. A vulkán kráterében a kihűlés következtében megdermedt láva sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el.
A Hegyestű mind gyalogosan, mind autóval könnyen megközelíthető, megtekintéséhez belépőjegy vásárlása szükséges, azonban a csodálatos kilátás és az egyedülálló geológiai képződmény mellett megtekinthetjük az egykori bazaltbánya épületében található kiállítást, és a Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított szabadtéri kőparkot is. A Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Balaton-felvidékre. Szép tiszta idő esetén elénk tárul a Balaton, láthatjuk a Fonyódi-hegyet, Badacsonyt, a Keszthelyi-hegységet, a Csobáncot, a Fekete-hegyet, a Boncsos-tetőt , sőt a távolban még a Tátika is felismerhető.
