2024. november 21., csütörtök
Olivér névnapja
Olivér névnapja
A Sódomb Egerszalók világhírű nevezetessége, a község déli részén található.A föld mélyéből feltörő termálforrás és a lefolyó víz által létrehozott képződmény tulajdonképpen egy mészkődomb, melyet a köznyelv az évek során Sódombra keresztelt.
A földtörténeti léptékeket nézve még igen csak csecsemőkorban lévő képződmény története 1961-ben kezdődik, mikor is az első kutat kőolaj és földgáz után kutatva fúrták. Olaj helyett 405-410 méteren 65 hévizet találtak. 1969-ben épült az első 6 m átmérőjű medence. A második kutat 1987-ben fúrták, amelyből 426 méter mélységéből 68 termálvíz tört fel. Balneológiai vizsgálatok szerint a víz 18-20 000 éves. A kutak névadására és felszentelésére 2010 őszén került sor. A kutak a Mária és a Vendel nevet kapták, azon megfontolásból, hogy a Csodatevő Mária-kegykép az egerszalóki katolikus templomban található, míg Szent Vendel a források és kutak védőszentje.
A nátriumot is tartalmazó, kalcium-magnézium hidrogén karbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav tartalma is jelentős, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. A víz enyhén savas jellege tartós fürdőzést tesz lehetővé, mivel nem oldja a bőr savköpenyét. Igazolt gyógyhatása mellett pedig a 65-68 C◦-os ásványi anyagokban igen gazdag gyógyvíz folyamatosan építi az impozáns látványt nyújtó csipkézett, fehér képződményeket és ellátja a természeti csoda lábánál felépült gyógy- és wellness szállodát termálvízzel.
A falu határában kaptárkövek találhatók, melyek valószínűleg vulkáni utóhatások következtében feltört kovasavas meleg vizek hatására erősebben átkovásodott riolittufa maradványai. Bizonyos elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is. Más helyen, egészen régi feljegyzések szerint az egerszalóki kaptárkövekhez hasonló riolittufa kúpok belsejébe helyezték hamvasztás után a Szent István korabeli forradalom elesett vezéreinek holttestét
