A középkorban Gántot a szomszédos kisebb falvakból összetevődő jobbágytelepüléseknek tekintették. A település környéke erdővel borított volt, ahol a középkori bányászat is jelentős szerepet játszott.
A török hódoltság alatt Gánt pusztasággá vált, és a 18. században kezdett újra benépesülni. A település gazdag földrajzi adottságai miatt az agráripar fejlődött itt, de az ipar is megjelent az 1800-as években.
A 20. században Gánt újabb fejlődésnek indult, amikor a környező hegyekben bauxitot fedeztek fel. Az itt létrehozott bányászati tevékenység jelentős szerepet játszott Magyarország alumíniumiparában.