2024. november 21., csütörtök
Olivér névnapja
Olivér névnapja
A Nézd a hazait! Youtube csatorna készített egy rövid két perces videót Verőcéről, hogy mit érdemes megnézni!
A VIDEÓ megtekintéséhez kattints a képre!
Verőce legismertebb látványossága a Duna-parti támfal, amelyet Ybl Miklós tervezett. A szájhagyomány szerint a támfal úgy jött létre, hogy a kiváló építész 1889-ben házat tervezett barátja, Liszkay Boldizsár részére egy folyóparti telekre. Az épületet a Dunától támfallal zárta el gondolva az esetleges árvízre is, így terasszá alakítva az egész hátsó kertet.
A stílusos és praktikus ötletet a Duna-parti háztulajdonosoknak is megtetszett, és sorra épültek az „Ybl-mintára” készült támfalak. Ma közel 800 méter hosszú az a Duna szakasz, ahol így építették a házaikat az emberek. Nyilvánvalóan ebből fakad az a különbség is, amely az egyes szakaszok közt fellelhető, Az alkotás ennek ellenére merőben egyedi és páratlan. Ez az oka annak, hogy Verőce a nagy árvizeket relatíve igen kevés kárral megússza. Mindemellett a támfal egy igazi turisztikai látványosság is.
A verőcei katolikus templom fekvése egyedülálló az országban, a templomdombról az egész Dunakanyar látható, a csodálatos kilátás nem csoda, hogy idevonza a túristákat. A templom 1719-ben barokk stílusban épült, majd Szent András apostol tiszteletére gróf Althann Károly váci püspök megnagyobbítatta. A munkálatok 1943-ig tartottak. A templom gazdag faragású főoltárát és a mellékoltárait egyaránt barokk szobrok díszítik a 18. század második feléből, amelyek Szent Andrást, Szent Rafaelt, Szent Vendelt, Szent Annát és Szent Joachimot ábrázolják. A Mária-oltárkép a czestochowai kegykép másolata, a hagyomány szerint a 18. századból való. 1907-ben templom tornya tűz áldozata lett, a rekonstrukció során gótikus mintákat idéző bádogsisakot kapott. A templomdomb egyben egy kálváriadomb is, ugyanis az aljától sorban helyezkednek el a téglából épített, fülkés stációoszlopok, melyek a keresztutat, Jézus szenvedéseit mutatják be.
#3 - A Hét Vezér harangok
Verőce Vác felőli oldalán a Duna parton áll hét nagyon szép és monumentális harangláb, amelyek a honfoglaló hét vezérnek állítanak emléket. A 2000-ben készült műalkotás Makovecz Imre nevéhez fűződik.és eredetileg Budapesten a Hősök terén mutatták be, ezt követően került Verőcére. Különlegesség, hogy a hét minden napján más és más dallam csendül fel Tolcsvay Béla zenéivel, amit reggel, délben és este is meghallgathatunk.
#4 - Gorka Géza Kerámiamúzeum
Gorka Géza feleségével 1923-ban telepedett le a Dunaparti faluban, és haláláig, közel öt évtizeden át alkotott e településen, illetve az 1972 óta múzeumként szolgáló házban. Gorka Géza a 20. század első felében élt magyar keramikusok egyik legjelentősebb alakja. Gorka neve mindenekelőtt a zománctechnikával fonódott össze, különösen az általa kifejlesztett repesztett zománcéval. Az 1972 óta létező emlékházban gyakorta kiállít a Gorka család másik két keramikus tagja is. Gorka Géza lánya, Lívia, valamint unokája, Focht Géza is. A múzeum két állandó kiállítással várja látogatóit. Legelőször is külön egységet alkot Gorka Géza kerámiagyűjteménye, míg az alsó szinten Gorka Lívia és Gorka-Focht Géza alkotásait tekintheti meg a látogató..
#5 - Nagy Lajos király tér
A 2000-es évek közepén uniós támogatással jött létre Verőcén a Nagy Lajos király tér, amely mára a település egyik központja lett. A névadás annak a történelmi legendának állít emléket, miszerint az Anjou-ház nagy uralkodója nyaralót építetett Verőcén lányának, a későbbi Szent Hedvignek. A tér közepén egy a honfoglalás kori tarsolylemezekről jól ismert palmetta motívum formájú szökőkút található, amely a gyökereinkhez való visszanyúlás fontosságát szimbolizálja.
+ 1 - Római őrtorony maradványai
Verőcétől körülbelül 1,5 km-re, a 12-es főút mellett, a Dunamező-dűlőben található a bal part egyetlen feltárt és konzervált római őrtornyának alapfala. A IV. században emeltette Valentinianus császár, de ugyanennek a századnak a végén a barbárok el is pusztították. A római építmény egy nagyobb és két kisebb őrtoronyból állt, melyek fallal csatlakoztak egymáshoz. A verőcei őrtornyot hajdan pontonhíd kötötte össze a szemközti, szentendrei-szigeti őrtoronnyal. Ez volt a Római Birodalom keleti határvédelmi rendszerének, a limesnek az egyik előretolt védelmi egysége.
Forrás: https://ilovedunakanyar.hu/dunakanyar/veroce/
