2024. Április 26., péntek
Ervin névnapja
Ervin névnapja
Ezek közül mutatjuk be a legismertebbeket: a megyer-hegyi, a jósvafői, az apci és a rudabányai tengerszemeket.
A földrajzi szakirodalom tengerszemeknek azokat az általában kis kiterjedésű édesvizű tavakat tekinti, melyek a magashegységek gleccserei által kivájt mélyedésekben jöttek létre. Mivel ez a víz a gleccserek elolvadásából származik, a keletkező tó vize hihetetlenül tiszta. Európában az Alpok és a Pireneusok mellett a Magas-Tátrában és a Déli-Kárpátokban, a Rilában és Pirinben is gyakoriak az ilyen fajta tavak, melyeket kártavaknak is szokás nevezni.
A Megyer-hegyen található tengerszem Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Sárospataktól északra mintegy 324 méteres magasságban fekszik. Az egykoron malomkövek kifejtésére használt bánya fejtési gödrében, csapadékvízből alakult ki a mára állandó vízmennyiséggel rendelkező tó. A bányát 1907 óta nem használják.
A tengerszemet és a tavat körülölelő magas kőfalak által szegélyezett területet 1997-ben nyilvánították természetvédelmi területté és így a Bükki Nemzeti Park felügyelete alá került. Érdekessége, hogy ez a védett területek közül a legkisebb kiterjedésű hazánkban. A tó körül korlátokat helyeztek el a magas sziklafalakról nézelődők biztonsága érdekében.
A magas kőfalakkal körül ölelt kártó mind Károlyfalváról, mind Sárospatak felől könnyen megközelíthető túraútvonalon gyalog, vagy autóval.
Sárospatak irányából a 37-es úton a második Sárospataki bekötő utat elhagyva pár méter után balra található a Botkő sétaerdő, melyen keresztül haladva és a tisztásra kiérve megpillanthatjuk a nyereg alakú Megyer-hegyet. A szőlők között elhaladva kanyargós úton juthatunk el a tóhoz, de az elágazásoknál táblák segítik az eligazodást. Autóval a már említett tisztás után található szőlők környékén érdemes megállni és gyalogosan folytatni az onnan számított kb. 15 perces utat.
Károlyfalva irányából az út rövidebb. Szintén a 37-es útról kell letérni Károlyfalva irányába balra, majd az eligazodást segítő táblák irányába balra kell elhagyni a falut, ezt követően érhetjük el a Mikolai Pihenő- és Szabadidőparkban található halastavat. Ha autóval érkeztünk, itt parkolhatunk a parkolóban és gyalog folytathatjuk utunkat a tengerszemhez.
A Megyer-hegyi tengerszem túra kellemes része, kiegészítője lehet egy Tokaj-Hegyaljára szervezett kirándulásnak, vagy bortúrának.
Az Apci tengerszem, vagy másnéven Széleskő-tó egy az 1800-as évek végén létrehozott és 1960-ig használt, pioxénandezit kifejtésére használt bánya „mellékterméke”. Meredek sziklafalinak egy részét vörösesre színezi a vasoxid, zöldes, igen tiszta vize – mely csapadékból és talajvízből jött létre – állandó mennyiségű. Halakban viszonylag gazdag, így a horgászok által is kedvelt célpont, de a búvárkodás szerelmesei is látogatják.
A bánya nyomait mára megszüntették, és a különleges természeti szépségű tavat – a turisták által is kedvelt – kirándulóhellyé alakították. A piknikezésre és a túrázás fáradalmainak kipihenésére alkalmas padok és asztalok szolgálják az ideérkezőket.
A Széleskő-tó szintén természetvédelmi terület. Apcot Jobbágyi felé elhagyva a műút mentén elhelyezett keresztnél jobbra lekanyarodva közelíthetjük meg. Művelt területek mellett vezet az út, majd a tóhoz közeledve egy parkolószerű kis tisztáson parkolhatnak az autóval érkezők. Innen egy kis erdei út vezet a tengerszemhez. Mivel a tó környéke egyben kedvelt vadászterület is, érdemes szem előtt tartani a vadászszezonokat is és körültekintve nekilátni a túrázásnak.
Az Apci tengerszemhez ellátogathatunk egy Mátrában töltött utazás során, de a főváros viszonylagos közelsége és a Mátra sokszínűsége miatt jól összekapcsolható más célpontokkal, akár egy egynapos kiránduláshoz is.
A jósvafői tengerszem hazánk egyik legszebb mesterséges tava, mely az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik a Miskolctól 65 kilométerre Jósvafő határában.
Jósvafőn és a környékén a helybéliek a környék természeti adottságaira alapozva évszázadok óta kihasználták a víz energiáját. A Törőfej-völgyben, a mai Tengerszem-tó helyén a Klein család 1840-ben létesítette az ún. Felső-malmot, majd a malomárokkal hozzá kapcsolódó villanytelepet, amely 1917-től már a község lakóházait is ellátta villamos árammal. A tavat 1942-ben a Jósva-forrás felduzzasztásával, áramtermelés céljából hozták létre.
A tóhoz a Tengerszem szálló parkolójából indulva egy fákkal övezett, kanyargós erdei ösvényen jutunk el. Elsőként a tó forrását találjuk meg, majd pár méter után megpillanthatjuk a csodálatos látványt nyújtó, smaragdzölden csillogó víztükröt. A tó vízének smaragd színét az őt tápláló tiszta, bővizű forrásoknak köszönheti. A völgyben található apró malom mellett, a tó oldalánál megtalálhatjuk a 2-3 méter magas mesterséges vízesést, melynek erejét energiaforrásként hasznosítják a közeli barlangok kivilágítására.
A Jósvafői tengerszemhez történő látogatást az Aggteleki cseppkőbarlang és/vagy a Baradla-barlang megtekintésével egybekötve ajánljuk.
A tengerszemek között a Rudabánya mellett található tó is egyedülálló. Mintegy 60 méteres legnagyobb mélységével ugyanis ez a legmélyebb tó hazánkban. A 14. századra visszanyúló alapítású és 1985-ig működő vasércbánya területén keletkezett tó valójában két kisebb tóból a vízszint emelkedésével jött létre. Vize kékeszöld, türkiz, kristálytiszta, a tavat körülölelő sziklafalak pedig néhol szürkések, néhol barnásak, itt-ott pedig sárga és vörös foltokkal varázsolják a rudabányai tengerszemet az egyik legszebb magyarországi természeti jelenséggé.
A vízben találhatóak apróbb testű halak, fürdésre egyáltalán nem alkalmas, de mivel az egykori bánya területe, így a tó is magántulajdonban van, ezért ezek a tevékenységek tiltottak. A tavat látogatni is csak előzetes engedéllyel lehet hivatalosan. Az engedély a Rudabányán található bányamúzeumban váltható.
A Rudabányai tengerszem megtekintése összeköthető a Jósvafői tengerszem túrával, de szintén része lehet egy Aggteleki Nemzeti Parkban tett túrának is.
